Turistafogadás az egyházi helyszíneken

 Összeállította: Nyíri Zsuzsanna[1]

Az Incoronata, a Mátyás templom Kulturális Központjának szervezésében került sor 2003 áprilisában a magyar történelmi egyházak és a turizmus szakmai képviselőinek találkozójára. A találkozó egy kérdéskörre, az egyházi helyszíneken történő turizmus fogadására és azok tapasztalatainak, a jövő feladatainak megvitatására koncentrált.

A szakmai találkozó célja az volt, hogy
-         az érdekelt egyházak, az állam és a turisztikai szakma képviselői között kölcsönös és rendszeres párbeszéd alakuljon ki,
-         nyíljon lehetőség az egyházi helyszínek turizmus fogadásából származó feladatainak, tapasztalatainak és lehetőségeinek megvitatására,
-         olyan állandó fórum jöjjön létre, amely elősegíti a történelmi egyházak egységes fellépését az állam és a turisztikai szakma felé a turizmus őket érintő kérdéseiben.

Ebben az összeállításban a konferencián nyilvánosságra hozott információk anyaga került feldolgozásra.

A vallás, mint utazási motiváció

 Vallási turizmus[2] alatt azokat az utazásokat értjük, amelyek célja
-         a vallási, szakrális műemlékek (templomok, kolostorok, bemutatóhelyek) meglátogatása,
-         vallási rendezvényeken (hitélethez kapcsolódó ünnepek, egyházi kulturális, zenei programok, egyházi személyek látogatása) való részvétel,
-         zarándoklat,
-         lelki gyakorlat (ifjúsági táborok, missziós táborok).
Ezen utazások alkalmával a vendégek gyakran az egyházi intézmények szálláshely szolgáltatásait veszik igénybe.   

A turizmus erre a formájára általában jellemző, hogy
-         magas szintű szervezést igényel,
-         nagyobb tömegeket mozgat,
-         erősen értékközpontú (lelki, szellemi),
-         a vendégek az új ismeretek befogadására az átlagosnál fogékonyabbak,
-         az utazás során a kulturális, vallási és pihenési igények egyszerre jelentkeznek,
-         a témában képzett idegenvezetőket, kísérőket igényel,
-         általában szerényebb anyagiakkal rendelkező vendégköre van,
-         a vendégek kedvelik és igénylik a közösségi együttlétet.

Az egyházi épületek építészeti, kulturális, vallási egyediségükből fakadóan, gyakori célpontjai az egyéni és csoportos turistalátogatásoknak. A turisták jelentős része nem elsősorban vallási indíttatásból, hanem a helyszín megtekintése, megismerése céljából keresi fel az építményeket, helyszíneket. 

Az épületek mindennapi szakrális funkciója mellett, a látogatóforgalom szabályozása tervezettséget és szervezettséget igényel.

A turisztikai célból érkező látogatók fogadása, irányítása, az egyházi helyszínek számára az alaptevékenységen túl többletmunkát jelent, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárul az önfenntartás költségeihez is.

A turistaforgalom elfogadása és megfelelő szervezése az egyházi épületekben jelentik az alapját annak, hogy a következő területeken fejlődést érhessünk el:
-         a látogatás, az élmény minőségének biztosítása,
-         a templomok missziójának teljesítése,
-         közvetlen és közvetett turisztikai bevételek emelése.

A turisták fogadása nemcsak az egyházi helyszínek számára jelent közvetlen bevételt, hanem idegenforgalmi vonzerejük által emelik saját környezetük turisztikai értékét is. A turisztikai kiadványokban megtalálható helyszínek látogatói potenciális piacot jelentenek a helyi vállalkozóknak is, akik a vendégek olyan fogyasztói igényeit elégíthetik ki, amelyre az egyházi épületekben nincs lehetőség.

A turistákat fogadó szakrális helyszíneknek többféle vendégtípus igényeit kell kielégíteniük

A magyar egyházi helyszínek közül eddig még keveseknek nyílt módjuk arra, hogy a látogatóik összetételét rendszeresen kutassák, a mennyiségi információkon túl minőségi jellemzőiket, illetve motivációikat is feltárják. A legtöbb esetben a beléptető rendszerek adatrögzítései szolgálnak mennyiségi alapinformációkkal. A több, különböző helyszínt átfogó piackutatás hiányában, a következő csoportosítás Angliában, 1999-ben végzett English Tourism Council’s Heritage Monitor tipizálását veszi alapul.

Szervezetten érkező, a szent helyeket turisztikai attrakcióként értelmező vendégek

Általában ez a vendégcsoport van jelen legnagyobb arányban a látogatói összetételben.
-         Rövid ideig tartózkodnak a helyszínen, előre meghatározott látogatási programot teljesítenek.
-         Általános érdeklődésűek, a leginkább látványos és könnyen értelmezhető bemutatási elemekre koncentrálnak (pl: ismert szimbólumok, oltár, kincstár, sírhely)
-         Igénylik az ajándék, emléktárgyak vásárlásának lehetőségét.
-         Élményeiket fotózással, videó felvételekkel örökítik meg.
-         Ezek a látogatók az épületet és történetét újdonságként élik meg, háttér ismeretük nincs vagy általános. 

Saját szervezésben érkező, programjukat, időbeosztásukat maguk tervező vendégek

Leggyakrabban párok, családok utaznak ebben a formában. A látogatásuk célpontjait egyéni érdeklődésüknek megfelelően választják ki, így előzetes ismeretük a kiválasztott helyszínekről magasabb, mint a szervezett formában érkezőké. Idejük felett maguk rendelkeznek, így az érdekesebbnek tartott helyszíneken több időt töltenek el, ezáltal hajlandók részletesebb információkat is befogadni, és egyedi szolgáltatásokat igénybe venni. A helyszíni költésüket jobban tervezik, szolgáltatás- és árérzékenységük magasabb, mint a csoportos „fogyasztóké”. Könnyen értelmezhető, változatos bemutatási rendszerekkel, egyedi szolgáltatásokkal a helyszínen megnyerhető vendégek. Motiváltságuk tekintetében magasabb a vallási célú látogatás.

Egyedi érdeklődésű, felkészült „kultúr-turisták”

Ezek a vendégek vannak legkisebb mértékben jelen a látogatók között.
-         Általában előzetes bejelentkezés után, illetve saját szervezésben, kisebb csoportokban érkeznek.
-         Már rendelkeznek alapvető ismeretanyaggal a helyszínről. Pontosabb, leíró jellegű információkra van szükségük.
-         Ez a vendégkör szívesen vásárol bővebb információt nyújtó kiadványokat, információs anyagokat. 
-         A vendégek érdeklődése, függetlenül vallási beállítottságuktól, elsősorban kulturális és tudományos jellegű.

Zarándokok, szervezetten lelki gyakorlatokra érkezők

A zarándokok aránya a látogatói körben erősen helyszínfüggő. A közösségek a zarándoklatokat gyakran maguk szervezik és a célhelyszínekkel rendszeres kapcsolatban állnak. Hűséges, többször visszatérő vendégek.
A zarándokok többségének program és szolgáltatás igénye általában eltér az általános érdeklődésű turistákétól, ezért a fogadó helyszíneknek megfelelő zarándok fogadási feltétel- rendszerrel kell rendelkezniük (hitgyakorlás, közösségi programok számára helyszínek biztosítása, szállás, étkeztetés).

A turizmusra vonatkozó vatikáni irányelvek[3]

A turizmus szerteágazó gazdasági, társadalmi kapcsolatrendszerének egyik érdekes példája a turisták fogadására és szervezésére vonatkozó elvek megjelenése a keresztény kultúrkör legmagasabb irányítási szintjén. 

„Az egyház 1969-ben adta ki a „Peregrinans in terra” irányelveket, melyben felhívta a figyelmet a turizmus nyújtotta lehetőségekre az emberi és társadalmi haladás tekintetében. Időközben a turizmus a gazdaságot is jelentősen befolyásoló tényezővé nőtte ki magát. Sok egyházi közösség számára vált a turizmus jelensége marginális és zavaró tényezőből az evangelizáció és az együttlét új formájává.”

 E dokumentumok címzettjei a püspökök, akik Egyházuk keretei között fenntartják és igazgatják ezt a pasztorációt, valamint a lelkészek, a nővérek és a laikusok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek ezzel a kérdéssel.

 Ez az útmutatás saját szempontjai szerint értelmezi a
-         a szabadidő természetrajzát és szerepét a nők és a férfiak mai életében,
-         a turizmus fontosságát a személy szempontjából,
-         a turizmus és a társadalom összefüggéseit,
-         a turizmus és a teológia kapcsolatát.

Ezek az értelmezések sok ponton kapcsolódnak a turizmus társadalmi hatásait vizsgáló kutatások megállapításaihoz. A turizmus napjainkban tapasztalható volumene, a turistákat érő sajnálatos támadások keltette bizonytalanság, a néha vitatható piaci magatartás indokolja néhány alapvető gondolat erőteljesebb és folyamatos közvetítését a turizmus szereplői felé:

  „Az olvasás, kulturális és ünnepi rendezvények, a sport vagy a turizmus egyfelől a mindennapi élet részei, másrészt szabadidős tevékenységek. Azok, akiknek szerencséjük van élni mindezen lehetőségekkel, egyfelől azon lesznek, hogy felfedezzék jelentőségét, és felelősen bánjanak vele, másfelől pedig elkötelezettek lesznek abban, hogy a lehető leghamarabb minden ember teljes körűen rendelkezhessen ezzel az alapvető jogosultsággal.”

„A turizmus lehetőséget nyújt a közvetlen megismerésre, a közvetítők nélküli párbeszédre, amelyben a látogató és a meglátogatott kölcsönösen megismerhetik egymás kulturális örökségének gazdagságát. A kultúráknak ez a békét és szolidaritást segítő párbeszéde a turizmus legértékesebb következménye.”

"A globalizáció önmagában sem nem jó, sem nem rossz. Olyanná válik, amilyenné az emberek teszik. Semmilyen rendszer nem önmaga célja és el kell érnünk, hogy mint a többi rendszerek, a globalizáció is álljon a személy, a szolidaritás és a közjó szolgálatába. Ez a megállapítás érvényes a turizmusra, amelynek mindig figyelembe kell vennie az emberi méltóságot, mind a turista, mind a helyi közösségekre vonatkozóan. A turizmusnak főszerepet kellene vállalnia a szolidaritás világméretűvé válásában, mondja II János-Pál, és abban, hogy megakadályozza az egyéni, illetve világméretű kirekesztődést az ismeret átadás, a kultúra fejlesztése, az értékek megőrzése és a környezetvédelem területén.”

Az útmutatás hangsúlyozza a turisták fogadását érintő feladatok fontosságát. Nagy jelentőséget tulajdonít a több nyelvű misehallgatás, illetve információszerzést és hitgyakorlást segítő anyagok biztosításának.

Javaslatot tesz arra, hogy a műemlékek, a művészi alkotások és minden kulturális és hagyományőrző esemény úgy kerüljön a látogatók számára bemutatásra, hogy azok utaljanak a helyi közösség mindennapjaira. Azzal a céllal támogatja az együttműködést a turisztikai szervezetek szakembereivel, hogy részükre világos és megalapozott információkkal szolgáljanak a rendezvények vallási jelentőségéről.

A turizmus jelenségének keresztényként való megélésének útmutatása szerint, fokozott figyelmet kell fordítani a családok, a családi turizmus, mint a családtagok közötti kapcsolatok helyreállításának, megerősítésének megőrzésére, az ifjúságra az idősekre és azokra, akik sok esetben kiszorultak a társadalomból (mozgásukban korlátozottak, egyéb fogyatékossággal rendelkezők).

Kiemeli az idegenvezetők szerepét, akik a vakáció sikerének vagy sikertelenségének zálogai. Ezért a vezetők, sőt a csoportokban jelen lévő animátorok rendszeres képzése, tapasztalat- cseréje mind a tárgyi, mind a lelki kérdések tekintetében. Elsődleges feladatnak tekinti a megfelelő, speciális felkészítésüket mind a szakiskolákban, mind a kiegészítő tanfolyamokon.

A turizmushoz kapcsolódó feladatok az egyházi hierarchián belül:

A Turizmus Világszövetsége (WTO) mellet, a Szentszék, állandó Megfigyelő Missziót hozott létre. Ez a szövetség deklarálta 1980 óta a Turizmus Világnapjává minden év szeptember 27-ét, 1999-ben pedig elfogadta a világturizmus etikai Kódexét. Az Egyház a maga részéről csatlakozott ennek a napnak a megünnepléséhez. Az Egyház osztja az etikai Kódex alapelveit is.

A vatikáni útmutatás egyértelmű feladatokat ad az egyházi hierarchiában különböző szinten lévő szervezeteknek.

1998-ban jött létre a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa[4], amely a rábízott küldetésnek megfelelően, fő céljaként jelölte meg a következőket:

-         „Elősegíteni és koordinálni a turizmus jelenségének, állandó vizsgálatának, fejlődésének útját főként az egyének és közösségek vallásos és lelki élete szempontjából.

-         Általános, vagy az országok csoportjai által használható ajánlások készítése a pasztorációs munka tárgyában.

-         Állandó kapcsolattartás a Püspöki Konferenciákkal a pasztorációs kezdeményezések koordinálására és támogatására a turizmus területén.

-         Együttműködés a felsőfokú egyházi központokkal és kutatási intézetekkel, melyek a turizmus tanulmányozását programjukba vették.

-         A turizmus világnapjának megünneplésének megszervezése, e nap témájához szóló hitoktatási segédanyag megjelentetésével.

-         Folyamatos kapcsolattartás a Turizmus Világszervezeténél a Szentszék állandó megfigyelőjével.”

 A vatikáni irányelv javaslatokat tesz a Püspöki Konferenciák felé a turizmus támogatása és szervezése területén a következő témákban:

-         „Legyen a püspök mellett olyan személy, amely az országos turizmusban jártas. A turizmus volumenétől függően javasolt, hogy ez a személy ezzel az állandó, önálló munkával legyen megbízva.

-         Oktatási programot kell kidolgozni a helyszínre érkező turisták fogadására és szellemi lelki kiszolgálására szolgálatba állók számára.

-         Anyagok (bemutatás, hitoktatást segítő) készítése.

-         Kapcsolatok szervezése más püspöki Konferenciákkal az együttműködés érdekében.

-         Idegenvezetők szakképzésének támogatása.

-         A katolikus kulturális Centrumok vitassák meg a turizmus témáit.

-         Elősegíteni az együttműködést a püspökségek között, hogy a nagyobb turista forgalmú helyeken megfelelő színvonalú lelkipásztori munka legyen végezhető.

-         A helyi és turisztikai szervezetekkel való együttműködés serkentése.

-         Lehetővé kell tenni, hogy az egyház jelen legyen e szektor vásárain, bemutatóin.”

Az egyházi hierarchiában következő Egyházmegyék, illetve a Plébániák is erejükhöz mérten kapnak útmutatást:

-         „A helyszíneket fizikailag is alkalmassá kell tenni a turisták fogadására.  

-         Kapcsolatot kell tartani más keresztény vallások képviselőivel, a hívők részére nyújtott jobb egyházi szolgálat érdekében.

-         A turizmus helyi koordinációja a negatív hatások csökkentése.

-         Turisztikai szakemberek tanácsadói munkájának alkalmazása.

-         A többnyelvűség lehetőségének biztosítása a liturgiában.

-         A plébánia szolgáltatásainak folyamatos közvetítése a turizmus szolgáltatói felé”

Turisták a szakrális helyszíneken, az egyházi épületek, mint funkcionális terek[5]

Az egyházi épületek a nemzetünk és vallástörténetünk múltját, jelenét és a jövő alapját is jelentik egyben. Az épületek megőrzése mellett, a rendelkezésre álló terekkel szemben a turizmus egyedi elvárásokat támaszt.
Az egyházi épületek funkcionális terei természetesen elsősorban az alaptevékenységükhöz igazodik, ezért a nem vallási célú látogató fogadáshoz kapcsolódó szolgáltatások térigényét a vendégek mozgásának, irányításának helyszíneit sokszor utólag kell megtervezni, amely során számos meglévő adottsággal kell számolni. A térhasználatot nehezíti, hogy ezek az épületek több, egymás mellett működő eltérő funkciónak is teret adhatnak:
-         szertartások, (egyedi szabályrendszerrel, környezet kialakítással),
-         zenei, kulturális rendezvények (egyszerre történő nagy számú látogató fogadással),
-         napi turista fogadás (folyamatos irányítással, bemutatási igénnyel, szolgáltatásokkal),
-         zarándokok fogadása (egyedi hely- és programigénnyel).
 A turizmusirányítás a rendelkezésre álló tereket egyedi szemmel nézi. A napi üzemeletetés során a vendégek praktikus irányítása, kiszolgálása előtérbe kerül kiváltképpen azokon a helyszíneken, ahol több tíz-, illetve százezer vendég fordul meg minden évben.

 Az attrakció helyszínek turistaforgalom szervezésének gyakorlati szempontrendszere a nagy tömeget fogadó szakrális helyszínek esetében is jól alkalmazható:

1.   A látogatók invitálása, fogadása, beléptetése

Elvárások:

·      könnyű megközelíthetőség, jól észrevehető bejárat,

·      a beléptetés és kiléptetés térbeli elválasztása egymástól, torlódási pontok csökkentése,

·      megfelelő áteresztő képesség biztosítása,

·      a sorban állás időtartamának minimalizálása,

·      jól látható, könnyen értelmezhető, több nyelvű információs felületek,

·      több nyelvű szóbeli tájékoztatás,

·      mozgáskorlátozott látogatók fogadási feltételeinek biztosítása.

 1.1. Sorkezelés

·      Sorrövidítés térigényének biztosítása, hosszanti sorok elkerülése, a sorok mihamarabbi szortírozása (egyéni jegyváltó, csoporttal érkező, előre váltott jeggyel rendelkező).

·      Sorban állás alatti információszerzés biztosítása (hirdető, információs felületek).

·      A pénztáraknál a folyamatos vendéghaladás biztosítása.

1.2. Beléptetés rendszere

·      Folyamatos látogatóáramlás feltételeinek megteremtése. Többszörös jegyérvényesítés elkerülése.

·      Csúcsidőszakok látogató tömegének hatékony kezelése. Személyes irányítás biztosítása.

·      Jegyelővétel lehetőségének biztosítása, soron kívüli beléptetés rendszerének kialakítása.

·      Csomagmegőrzés biztosítása, részben praktikus, részben pedig biztonsági okokból.

  2.       Vendégfogadás információs rendszere, felkészítés a látogatásra

·      Az épület közvetlen környezetében és a jegyváltás terében az információs rendszerelemek (tábla, nyomtatott anyag) formai és tartalmi összhangjának megteremtése.

·      Egymást erősítő folyamatos információ ellátás. (Információ a templombelső rendjéről, programjairól, igénybe vehető szolgáltatásokról a bejárás útvonalán többször is.)

·      Hatékony csoportszervezés feltételeinek biztosítása (várakozó terek kialakítása, találkozási pontok biztosítása, pl. garantált idegenvezetéshez).

·      A látogatók felkészítése a látványra. Témabemutatás: a látogatást felvezető, előkészítő bemutatás biztosítása.

3. Vendégfogadás szolgáltatásai

·        Higiénés szükségletek kielégítése. Minél hosszabb a tartózkodási idő, annál erősebb az igény a helyi higiénés feltételek biztosítására.

·        Kereskedelmi szolgáltatás strukturált kínálattal, a látogatóforgalom nagyságának megfelelő területen. A vásárlás lehetőségének biztosítása ma már alapigényként jelentkezik a turisták részéről.

·        Vendéglátás funkció ellátása. Az átlagos tartózkodási idő növekedésével és a rendezvények számának emelkedésével, a higiénés feltételekhez hasonlóan, egyre nagyobb az igény a helyi fogyasztásra is.

·        Az átlagos vendégforgalom nagyságától, programkínálattól függően szükség esetén külön rendezvényszervező iroda és pénztár biztosítása.

·        Abban az esetben, ha az intézmény a turisztikai piacon értékesíthető rendezvényekkel is foglalkozik, szükségessé válik egy, a látogatók számára közvetlenül elérhető szervező iroda fenntartása olyan állandó helyszínen, amelyet a vendégek jegyváltás nélkül az utcáról is megközelíthetnek. (Ezt a funkciót nem feltétlenül kell az épületben tartani.)

  4. Látogatóforgalom mozgása, irányítása

·        Egyirányú vendégmozgás biztosítása. Torlódási pontok felszámolása, illetve a kivédhetetlen szűk kapacitású terekben személyes irányítás biztosítása.

·        Egyértelmű útvonalvezetés kialakítása, fizikai lezárások alkalmazása, a javasolt bejárási útvonal feltüntetése az információs anyagokban, falfelületeken.

·        Kis kapacitású terekben a pihenő területek mellőzése, a látvány-felületek minimalizálása.

·        Az ajándék vásárlás lehetőségének biztosítása a helyszín elhagyását megelőzően.

·        Felügyelt térelhagyás.

 Az egyházi helyszínek turisztikai fogadási feltételinek javítását szolgáló állami szerepvállalás

Az idegenforgalom fejlesztésének állami szerepvállalását 1996 óta a Turisztikai Célelőirányzat biztosítja. A szektor egyre erősödő gazdasági szerepének felismerésével a Széchenyi Terv keretében átfogó turizmusfejlesztési program indult meg. E program keretén belül, a Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) együttműködési megállapodás keretében hirdetett pályázatot a vallási turizmus fejlesztésének támogatására.

A vallási turizmus pályázat keretében 2002-ben 98 pályázó, 662 millió Ft-os támogatásával hat felekezet zömmel turistacélpontként megjelenő kegyhelyeinek, műemlék templomainak látogatóbarát infrastruktúrájának fejlesztése, szálláshelyek létesítése valósulhat meg[6].

Az állam 80 millió Ft-tal támogatta az épületek külső és belső falfelületén elhelyezésre kerülő többnyelvű információs táblák elkészítését, valamint 70 millió Ft-tal járult hozzá az épületek díszkivilágításának megvalósításához.

A NKÖM-mel közösen, ebben az évben is folytatódott az információs táblák rendszerének fejlesztése, különös tekintettel a világörökségi helyszínekre, a tematikus útvonalak kialakításának támogatása, valamint a múzeumi bemutatóhelyek látogatóbarát rendszerének fejlesztése.

A turizmusirányítás önálló, országos, illetve regionális szintű, most már folyamatosan támogatottnak mondható programja a műemlékek díszkivilágításának, a rendezvényeknek és a marketing eszközök készítésének pályázati úton történő finanszírozása.

Mit kell erősítenünk a vendégfogadás területén?

 1. Az egyházi helyszínek megjelenése a turisztikai információs rendszerekben  

-         A frekventáltabb helyszínek saját kiadványainak, prospektusaik számának emelése, a terjesztés megszervezése és a terjesztés körének szélesítése.

-         A hasonló célközönséget érintő helyszínek közös megjelenése oly módon, hogy a kínálati ajánlatot mind az utazásszervezők, mind pedig az ország, a régió és a település marketingért felelős szervezetek fel tudják használni. (Több helyszínt bemutató tematikus ajánlatok, kapcsolódás más környező turisztikai helyszínek program kínálatához.)

-         Az elektronikus turisztikai információs rendszerekben való megjelenés bővítése, az egymást erősítő információs kapcsolatok kiépítése.

Ahhoz, hogy az egyházi helyszínek és programok bekerülhessenek a nemzeti marketing eszközrendszerébe, időben szolgáltatott információkra van szükség, és figyelembe kell venni azt is, hogy a turizmus szervezőinek piaci munkája legalább másfél évvel korábban kezdődik, mint ahogy a vendég a helyszínre érkezik.

2. Bemutatás (interpretáció) kiépítettsége

Az egyházi épületek látogatása alapvető nyitottságot feltételez a vendég részéről a helyszín felé. Az épület érdekességein és értékein túl minden helyszín hitet, értékrendet és történetiséget képvisel, amelyet lehetősége, sőt feladata közvetíteni. Ezért, a vendégfogadás alapja a bemutatás (interpretáció), amely csak akkor sikeres, ha a közvetített információ eljut a vendéghez, aki képes azt megérteni, és a legfontosabb üzeneteket az emlékezetében megőrizni.

Az interpretáció módja, eszközrendszere ma már sokkal több, mint múzeumi jellegű bemutatás, témakörök szerint rendezett kiállítás. Ami felbecsülhetetlen érték a művészettörténetben jártas szakemberek szemében, gyakran csak akkor értelmezhető érték a turistáink többsége számára, ha azt élvezhető módon, érthetően, a mai kor igényeinek megfelelően vagyunk képesek közvetíteni feléjük. A vendégeknek meg kell tanulniuk látni, és ebben a helyszínek interpretációját tervezőknek kell segítséget nyújtaniuk.

A bemutatás, a turisztikai helyszínek program értékét leginkább befolyásoló tényező, hiszen a nem vallásgyakorlatra érkező vendégeink eltérő ismeretanyaggal érkeznek, de ugyanabból a célból:
-         újat megismerni,
-         kellemesen, érdekesen, szórakoztató módon eltölteni a rendelkezésre álló időt,
-         megőrizni emlékezetükben a számukra legmegragadóbb információkat, élményeket gyűjteni.
A bemutatás egy olyan komplex rendszer, amely kiépítése során a következő kérdésekre választ kell adnunk:
-         Mi érdekli a vendégeinket?
-         Milyen módszerekkel tudjuk a témát a látogatóinkhoz leginkább közelebb hozni?
-         Hogyan tudjuk egyszerre kiszolgálni a „mindent tudni akaró”, és a csak impressziókat gyűjtő vendégeinket?
-         Hogyan tudjuk a látogatóink figyelmét folyamatosan fenntartani?
Tehát, a legszebb, de legnehezebb csapatmunka, ahol az összes szakemberünknek a vendég szemével kell látnia!

3. A turisták számára kínált szolgáltatások, látogató menedzsment

A frekventált egyházi jellegű turisztikai helyszíneken a vendégeknek kínált szolgáltatások egyre összetettebbé válnak, hiszen az üzemeltetők célja, hogy a vendég jól érezze magát a helyszínen, igénybe vegye és megfizesse a szolgáltatásokat, és távozása után jó hírnevét keltse a meglátogatott helyszínnek. Ahol az eredeti épület erre nem ad lehetőséget, ott a turisztikai és komfort-szolgáltatásokat látogató centrumokban, a napi üzemeltetésre felkészített és rendszeresen továbbképzett személyzettel biztosítják.

A szolgáltatások kiépítettsége, nyilván függ a helyszín turisztikai súlyától, de azokon a helyszíneken (bárhol az országban), ahová vendégeket invitálunk, biztosítanunk kell, hogy
-         a vendég könnyen megtalálja a helyszínt,
-         biztosított legyen a rendszeres látogathatóság, és
-         az ismeretszerzés lehetősége (függetlenül a személyzet nyelvi vagy elméleti felkészültségétől).

4. Saját, egyedi, változatos ajándék termékek

A meglátogatott helyszínre jellemző tárgyi emlékek birtoklása, a vásárlás a turisták természetes alapigénye[7]. A hazai helyszínek saját termék kínálata még messze elmarad sok európai helyszín ajánlatától. A saját termékkínálat nemcsak a helyszínnek, de mindazon szállítóknak is bevételt jelent, akik ezeket a termékeket elkészítik! A helyesen megtervezett helyszínen, kulturált körülmények között és jól kalkulált áron kínált változatos termékkínálat sok esetben igényt gerjeszt akkor is, ha a vendég nem tervezett költést a látogatás során.

Lépésről, lépésre…

A konferencián elhangzott előadásokból egyértelműen kitűnik, hogy minden egyház rendszeres turisztikai célú vendégforgalmat bonyolító helyszínei a saját lehetőségeikhez mérten igyekeznek megfelelni a vallási élet és a turizmus kettős elvárásainak. A nagy létszámú vendégfogadás infrastrukturális feltételeinek kialakítása, az értékvédelem megteremtése a helyszíneket jelentős beruházásokra kényszerítik. Ezek a beruházások csak tervezetten, hosszú távú turisztikai és gazdálkodási stratégia részeként valósíthatók meg. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épülő látogató központja, a Mátyás-templom épület rekonstrukciós tervéhez szorosan kapcsolódó turizmus hasznosítási programja, a szegedi dóm tervezett új bemutatási rendszerének fejlesztése már kidolgozott szakmai programok eredményei, amelyek alapot szolgáltathatnak az állami támogatottság szükséges mértékének megítéléséhez is.

Az egyházak és egyházi helyszínek nem csak az épületek, hanem a sokszínű kultúra közvetítői is. A már hatodik alkalommal megrendezésre kerülő zsidó nyári fesztivál az évek alatt sikeresen nyerte meg a hazai és a külföldi kultúrát kedvelő nagyközönséget felekezeti hovatartozástól függetlenül.

Annak érdekében, hogy a szakrális helyszínek turisztikai látogatása kezelhető, fenntartható és értékközvetítő legyen, a követező területeken az állam és az egyházak együttműködése szükséges:
-         Építészeti emlékek megőrzése, a vendégfogadás feltételeinek kialakítása, fejlesztése.
-         Gyűjtemények, értékek bemutatása, vagyonbiztosítás.
-         Idegenvezetők képzésének, továbbképzésének támogatása.
-         Új turisztikai termékek kialakításának támogatása.
-         Rendezvények, helyszínek nemzeti szintű, illetve nemzetközi propagálása.

 konferencián, a felszólalásokat követő fórumon a résztvevők megegyeztek abban, hogy képviselőket jelölnek ki a rendszeres szakmai egyeztetésre, ezáltal biztosítva a sajátos problémákkal rendelkező terület külön egységként történő kezelését. Minden fél elismerte, hogy a magyar turisztikai palettán kiemelkedő jelentőséggel bírnak a történelmi egyházak kezelésében lévő kulturális értékek, ám valamennyi kiemelkedő érték színvonalas turisztikai bemutatásához fejlesztések szükségesek, amelyek célirányos állami támogatások nélkül nem valósíthatók meg. Országos érdek ezeknek a helyszíneknek a méltó megjelenése az idegenforgalmi propagandában.

Irodalom:  
Church Heritage Record - a Study of Needs and Options, Archbishops’ Council of the Church of England, 2000.  
ICOMOS UK: To Be A Pilgrim: Meeting the needs of visitors to Cathedrals and Churches in the UK.  
A Mátyás-templom turisztikai hasznosítási és fejlesztési koncepciója, 2002. (www.matyas-templom.hu; www.inn-side.hu)  
Michalkó Gábor, 2002: Országkép és kiskereskedelem: A külföldi turisták szabadidős vásárlásai a magyarországi idegenvezetők szemével. Turizmus Bulletin 6/3. pp. 22-29.  
www.international.icomos.org  
www.english-heritage.org.uk
www.unesco.org/whc  
www.nkom.hu  
www.vatican.va  
www.dom.szeged.hu  
www.osb.hu  
www.zsidohitkozseg.hu  
www.reformatus.hu  
www.lutheran.hu